Hosszú évekkel később, csak a 20. század 90-es éveiben fejeződött be. Az építkezést kezdettől fogva sok probléma kisérte. 1990 és 1991-ben a fő kérdés az volt, megéri-e befejezni a projektet. Magyarország ugyanis komoly ökológiai fenntartásokról számolt be. 1991 júliusában Csehszlovákia úgy döntött, folytatja az építést. Az építési költségek ugyanis nagyon magasak voltak, és ha az erőmű építése félbemaradt volna, az az országnak komoly gazdasági károkat okozott volna..
A jelen
Bősi vízlépcső ma 46 km2 területet foglal el. A vízlépcsőrendszer fő feladata az árvizek megakadályozása, melyek már többször komoly károkat okoztak a Duna partvidékén. További feladatai a Duna egészéves hajózhatósának a biztosítása, áramtermelés (hozzávetőlegesen Szlovákia éves fogyasztásának a 8%) , a Duna medrének stabilizációja, illetve megfelelő feltételek biztosítása a Duna-delta védelmére. Nem utolsó sorban az egész környék szabadidős kihasználását is biztosítja, a hely ugyanis gyakran látogatott turistacélpont. A komplexum sportolási lehetőségeket kínál, vadvízi csatornákat beleértve. A helyi érdekességek közé tartoznak a nagy zsilipek is.Turisztikai információk
Bősi vízlépcső: Turisztikai kalauz - kirándulási tippek, turisztika, legjobb éttermek